Veresegyház város organikus építészetének rövid története
Az embercentrikus organikus építészet (más néven szerves építészet) az építészet azon
irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból
a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus egységet mind a felhasznált anyagok,
mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából.
A községből 1999-ben várossá váló Veresegyház egyedi építészeti kultúráját a hazai
organikus építészet egyik sajátos helyszíneként tartjuk számon. A dinamikus fejelődés
lehetővé tette, hogy mind a város központja, mind külső részei egységes építészeti arculatot
kapjanak, megtartva egyúttal a sokszínűséget és az egyéni karaktereket. A legszebb és az
organikus stílusba sorolható épületek természetesen a középületek (Mézesvölgyi iskola,
Református iskola, Városháza, Innovációs centrum stb.), amelyek a város főépítésze,
Zsigmond László vezetésével dolgozó tervezőműhely kvalitásait dícséri.
